Különös szóbeszédek terjengenek egy ideje egy iskola diákjai között a régi iskolaépületről, amit le akartak bontani a közelben. Néhányan úgy tudják, félig összedőlt, valójában azonban nem összedőlt, hanem a bontási munkákat kellett abbahagyni. Azt suttogják, el van átkozva. Amíg az épület használatban volt, tanulók haltak meg, akik oda jártak, még egy tanár is öngyilkos lett. Miközben az egyik falat bontották, beomlott a tető, és több munkás is meghalt, miután pedig újrakezdték a bontást, egy teherautó elszabadult, és több tanulót is elgázolt. Azt is lehet hallani, hogy aki éjjel elhalad az épület mellett, az ablakban megláthatja az épületnél elhunytak szellemét...
Mivel senki nem tudja megmagyarázni a történteket, és egyre jobban nyugtalanítja az embereket, amikről hallani lehet, az igazgató úgy döntött, segítséget kér valakitől, aki majd kideríti, mi áll valójában a háttérben. A kutatás fényt deríthet majd a félreértésekre... vagy a megalapozott félelemre.
Egy esős áprilisi napon meg is érkezik Shibuya Kazuya, akit megkértek, hogy nyomozza ki, mi áll az események mögött. Az asszisztense nem sokkal később szintén balesetet szenved, ezért megkér egy elsőévest, Taniyama Mai-t, hogy ő segítsen neki egyelőre. Hamarosan mások is érkeznek, hogy megoldják a rejtélyt, de alig léptek be az épületbe, hamarosan egymást követik a hátborzongató dolgok. Betörnek az ablakok, omladozó falak, kopogó hangok, az egyiküket még meg is támadják. Shibuya azonban a többiek ellenkezése dacára továbbra is azt állítja, hogy ez nem egy kopogó szellem műve, hanem egy természetes eredetű folyamaté. Csakhogy ez nem túl meggyőző, ezért úgy döntenek, elvégeznek egy kísérletet, amely majd felfedi a titok nyitját. És igaza is lett, nem sokkal később nyilvánvalóvá vált, hogy mi történt valójában. Ezzel azonban messze nincs vége a történetnek, hiszen ez csak eset a sok közül, amelyet közös erővel fognak megoldani a jövőben.
Azóta Mai Shibuyának dolgozik átlagosnak nem éppen nevezhető munkájában segédkezve, de nemcsak ő, hanem az előző esetnél megjelent többi karakter (a papnő, a médium, de a többiek is) ismét felbukkannak. Bár az első ügy még viszonylag egyszerűnek bizonyult, a többi korántsem ígérkezik ilyen könnyűnek. A sorozat összesen nyolc esetet dolgoz fel, mutat be több epizódon is átívelve. A későbbiekben elmennek egy olyan épülethez, ahol egy család beköltözése óta fejtetőre állnak bútorok, kopogó hangokat lehet hallani, de olyan is lesz, ahol egy ártatlan szórakozásnak induló játékból mindenki életét fenyegető eseményláncolat indul be. A történetnek tehát a hátborzongató részek adják az alapot, de ez nem jelenti azt, hogy csak horrorisztikus részekből állna a sorozat. Az ijesztőbb pillanatok közé mindig becsempésztek néhány határozottan szellemes poént, amelyek mindig feldobják a hangulatot, de sok más érdekesség is előfordul, mint a történelmi utalások valóban létező személyekre. A Ghost Hunt tehát egyaránt bemutatja a természetfeletti jelenségek ijesztő, és vicces oldalát is.
A sorozat főszereplői az említett Shibuya Kazuya, egy narcisztikus, főnökösködő figura, neki dolgozik a kissé heves Taniyama Mai, és a magánakvaló Koujo Lin. Hozzájuk csatlakozik a shinto papnő Matsuzaki Ayako, a szerzetes Takigawa Houshou, az ausztrál John Brown, és a médium Hara Masako. Először még csak véletlenül találkoznak, később viszont már kifejezetten az ő segítségükre is szükség lesz, így ők is főszereplőkké válnak.

A sorozat kivitelezése nagyon jól sikerült. Az opening zenéje hátborzongatóan hangulatos, amit a látványvilág nagyszerűen kiegészít. Az ending is hasonlóan jó, bár az animációja némileg más, de a sorozatban hallható többi zene is nagyszerűen illik a történetbe. A karakterek szinkronhangja is megfelelő lett, jól illenek a szereplőkhöz.
A sorozat animációja nagyon jól néz ki, a környezet, és a szereplők is szépen vannak megrajzolva, a sötétebb, és a homályosabb részek is nagyon látványosak. Ehhez hozzáadódik, hogy a különféle poénok hangsúlyozásához időnként megváltozik az animáció jellege. Poénból tehát nincs hiány. A karakterdizájn is nagyon jó, érdekesség, hogy a szereplők néha egészen másképp néznek ki, mint azt az ember várná, újabb poénokra adva lehetőséget ezzel.
Érdekes, hogy bár a sorozatban nyolc különálló esetet is láthatunk, ez valahogy mégis kevésnek tűnhet egy kicsit. A témában ugyanis nagyon sok olyan esetet lehet ismerni, amelyek további részek elkészítéséhez adhattak volna alapot, így viszont némileg hiányérzetet okoz, hogy ilyen hirtelen vége szakad a történetnek.

Műfaját tekintve a Ghost Hunt erőteljes természetfeletti, sok horrorisztikus és drámai pillanattal, de legalább annyi vígjáték elemmel, és poénnal együtt.
Ezt a sorozatot főként azoknak ajánlanám, akik érdeklődnek a téma iránt, de ettől még bárkinek érdemes megnéznie. A nem mindennapi történések, a hátborzongató szituációk sok izgalmas pillanatot szereznek, de közben legalább annyit lehet nevetni, kiegyensúlyozottá téve a műfajok arányát. Ebből adódóan a Ghost Hunt-ot mindenkinek csak ajánlani tudom.

Aki úgy érzi szellemet lát, hívja a Shibuya Paranormális Nyomozóirodát!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés