Történetünk főhőse a végzős Okazaki Tomoya, aki ismert bajkeverő iskolájában. Kicsi korában elvesztette édesanyját, apja pedig belerokkant a gyászba és az alkoholhoz fordult vigaszért. Tomoya gyűlöli a hétköznapokat, szülővárosát és otthonát, ahová legszívesebben haza se térne. Ám mikor egy áprilisi reggelen elindul a megszokott, cseresznyevirágok által övezett úton, megzavarja őt egy lány, aki a semmiből egyszer csak feltesz egy kérdést: „Szereted ezt az iskolát?” Egy kérdés, ami nem neki szól. Egy apró monológ, amit a lány valaki máshoz intéz, mégis, Tomoya az, aki válaszol neki. Egy lány, aki szomorúan vesz tudomást arról, hogy semmi sem állandó, és egy fiú, aki nem tudja, változhat-e bármi is az életében. Ahogy együtt folytatják sétájukat az iskola felé, nem sejthetik, hogy találkozásukkal egy másik, hosszabb, embert próbáló út is kezdetét veszi.

Tomoya később összebarátkozik ezzel a furcsa, félénk teremtéssel, Furukawa Nagisával. Megtudja, hogy gyakran betegeskedik és a legutóbbi alkalom után egy évet halasztania kellett az iskolából. Barátai nincsenek, hiszen az osztálytársai már végeztek, Nagisa pedig túl félénk ahhoz, hogy az ismeretlen közegben ismerkedni próbáljon másokkal. Ám van még valami, ami a szívét nyomja. Szeretne belépni az iskolai színjátszó-körbe, mindig is ez volt minden vágya, ám a hiányzásai miatt soha nem volt alkalma kipróbálnia magát a színpadon. Most azonban Tomoya, aki ez idáig nem igazán foglalkozott mások problémáival, maga sem érti, miért, de szárnyai alá veszi a lányt, és megpróbálja segíteni őt álma megvalósításában.
Ahogy telnek a napok, egyre több ember csatlakozik hozzájuk. Sunohara Youhei, Tomoya szintén delikvens, nagyszájú legjobb barátja, akivel imád szórakozni és akinek nem mindig sikerül az, amit a fejébe vesz. A Fujibayashi ikerpár, a nagyszájú és keménykezű Kyou, valamint húga, a visszafogott Ryou, akik szintén Tomoya régi ismerősei és segítenek a színjátszó-kör körüli munkálatokban. Feltűnik egy különös első éves diák, Ibuki Fuko, aki minden percét azzal tölti, hogy fából csillag formájú figurákat farag és azokat a többi diáknak ajándékozza. Sunohara jóvoltából Tomoya megismeri a másodikos Sakagami Tomoyot, aki nemrég érkezett egy másik iskolából és akit leginkább korábbi utcai verekedéseiről ismernek, valamint egy a könyvtárba tett látogatás során találkozik az iskola zsenijével is, a kissé különc Ichinose Kotomival. A fiú üres hétköznapjai megtelnek élettel, ahogy újabb és újabb problémákkal kell megküzdenie, és lassan tapasztalni kezdi azt a változást önmagában és az őt körülvevő világban, amiben oly sokáig kételkedett.

Mindeközben megismerünk egy másik világot is. Egy üres világot, amit csak ketten laknak, egy lány és egy test nélküli lélek. Ismerkedésükről és sorsukról ő mesél majd.

A CLANNAD TV a harmadik Key játék feldolgozása a Kyoto Animation-nek, méltó helyet foglal el az AIR és a Kanon mellett.
A karakterdesign nagyon szép, a színek élesek, az animáció folyamatos, és akárcsak a Kanon-nál, itt is mindenkinek csak ajánlani tudom hogy nézze meg DVD minőségben is.
Ezúttal, az eredeti helyett, az opening egy új remixét és az egyik záró dal átdolgozását kaptuk opening és ending párosnak, háttérzenék terén pedig ismét a játék eredeti zenéit, feldolgozásaikat és a betétdalokat hallhatjuk. Ami a szinkronszínészeket illeti, valódi első rangú gárdával van dolgunk, olyan hölgyekkel a főszerepben, mint Nakahara Mai (Nagisa), Kuwashima Houko (Tomoyo), vagy Noto Mamiko, aki nagyszerűen alakítja Kotomi szerepét.
Ami zavart, az a jelenetek közötti átvezetés volt. Ugyan a játéknál is ilyen a két jelenet közötti váltás, a sorozat képi világába egyáltalán nem illik bele, és az első pár résznél picit rontott a hangulaton, de hozzá lehet szokni. Várható volt továbbá, hogy az eredeti történet teljes egésze nem fér majd bele egy mindössze 24 részes sorozatba, számomra az elején az egyik kezdeti mellékszál túlnyújtottnak, a végén pedig kettő elsietettnek tűnt.
Ahogy az előző két Key játék, a CLANNAD is megélt egy TOEI adaptációt, egy mozifilmet, ami erősen átdolgozta az eredeti alapanyagot, ám tartalmaz olyan jeleneteket is, amiket majd csak a sorozat folytatásában láthatunk. Éppen ezért, bár a film nem kötődik a KyoAni munkájához, én mindenképp a sorozat és a folytatása, az After Story megtekintését ajánlom először.
Összességében a CLANNAD egy remek sorozat, megfelelően elhelyezett poénokkal, szerethető karakterekkel, tragédiával és szerelemmel. Ugyan a sorozat végével lezárult egy szakasz, az ~AFTER STORY~ teszi majd teljessé a történetet. A KyoAni/Key rajongók számára természetesen kötelező darab, valamint ajánlom mindazoknak, akik szeretik az ilyen stílusú animéket.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés