Már biztos mindenki hallott valamit Fujishima Kosuke méltán híres történetéről, melyben istennők okoznak nem mindennapi helyzeteket.
Morisato Keiichi főiskolás a Nekomi Tech-en, de elég komplexusos a srác, mivel igen alacsony. Ezért nem valami sikeres párkapcsolatok terén. A fordulatot Belldandy hozza meg, amikor is Keiichi a kajaszolgálat helyett az Isteni segélyvonalat tárcsázza, és tükörből előlép a megtestesült tökély, aki - állítása szerint - teljesíti egy kívánságát, bármi legyen is az. A fiú rossz tréfának tartja a dolgot, így azt kéri, hogy Belldandy örökre maradjon vele. Bell meg, amilyen naív, természetesen teljesíti az óhajt. Mégis Keiichi lepődik meg legjobban, amikor Belldandy bejelenti: kérés elfogadva.
Így Keiichi hamar az utcán találja magát (a koleszba lányok nem járhatnak), ezért egy lerobbant öreg templomot vesznek igénybe, amit Belldandy egy hangyányit feljavít. Hogy ne legyen ilyen nyugis minden, megjelenik Belldandy nővére, Urd, aki nagyon vonzó, ráadásul egy erotikus filmből bukkan elő. A hatásos belépő után szusszanásnyi idő sincs, mert az időközben egyedül maradt húg, Skuld is tiszteletét teszi a házban, ám ő Urd-dal ellentétben nem képernyőkön, hanem víztükrön keresztül közlekedik. Ami felettébb kínos, mivel most Keiichi fürdővizét szemeli ki, így kölcsönösen kellemetlen perceket okoznak egymásnak, és Skuld rögtön elkezd fújni Keiichire. A probléma a bugok elszaporodásával kezdődik, amik fura kis lények, sok lábbal és nyúlszerű fejjel. Ráadásul Belldandy nem maradhat Keiichivel, vissza kell térnie a mennybe. Ám az idő során összeszokott a társaság, és míg Belldandy zokog, Urd és Skuld megpróbálják megváltoztatni a Mindenható akaratát.

A történet tulajdonképp két részből áll: az első három rész bemutatja a szereplőket, ebből adódóan sok a poén, egészen komikus. Az utolsó két epizód már sokkal inkább romantikus dráma, az embernek a szíve szakad meg, hogy Belldandy-nak és Keiichinek el kell válnia. Az anime nagyon jól megoldja ezt a kettősséget, illik a két szituáció egymáshoz. Viszont nagyon kevés az idő a karakterek tényleges megismerésére, ezért csak nagyvonalakban tudja elénk tárni az istennőket, főleg, hogy egymás után érkeznek. Egyfajta ízelítőként szolgál a manga után, igazából mindenki csak egy kicsit mutat magából. Ettől függetlenül hozza Kosuke stílusát, a hangulat is stimmel.

A grafika nagyon szép, igazán művészi. Kidolgozott és részletes, amire a színek is rásegítenek, kicsit pasztelles, ez tökéletesen illik a cselekményhez. Az animációról is jókat tudok mondani, igazán igényes. A zenék - mint mindig - dallamosak, kellemesen kialakítva a hangulatot. A seiyuu-k meg tehetségesek, sokat foglalkoztatott szinkronszínészek. Az opening és az ending amolyan érzelmes fajta, egy kis humorral fűszerezve.

Ez volt a manga utáni első anime próbálkozás, sajnos elég kurtára sikeredett. Ettől függetlenül nagyon szép, elsősorban az érzelem és humor van benne, az ez iránt érdeklődőknek ajánlom. Biztos sokan lesznek, akiknek ez kicsit "rózsaszín", de bárki más nyugodtan megnézheti. Ízelítőnek tökéletes, remek kedvcsináló a mangához vagy a TV sorozathoz.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés