Anno Hideaki kultusznak számító sorozatát ezúttal 4 új mozifilmben elevenítik fel, aminek sajnos egyelőre még csak az első részét élvezhetik a rajongók. Hogy mennyire volt szükség egy újfajta megközelítésére a témának, egyéni megítélés kérdése. A film a sorozat első 6 részét dolgozza fel kisebb-nagyobb eltérésekkel, viszont látványilag és hanghatásban teljesen mást nyújt. Sok helyen már 3D-s technikát alkalmaznak, amihez azonban szépen illeszkedik az eredeti 2D-s technológia. Különösen figyelemreméltó a fényhatásokkal való játék, ami még komolyabb és sötétebb hangvételt kölcsönöz a filmnek a sorozattal szemben. A zenei elemek is az eredeti OST átdolgozott darabjai, melyek szintén hozzájárulnak a „darkosabb” hangulathoz. Maga a történet ismert:

2015-ben járunk, Tokyo3-ban, Japán új fővárosában. Különös óriási lény támadja meg a várost, amit mindenki csak a „4. angyal”-nak nevez. Ezzel párhuzamban érkezik meg a városba Shinji, egy 14 éves fiú, hogy találkozzon apjával, akivel viszonya már rég megromlott. Kiderül a meghívás valódi oka: Shinji apja azt akarja, hogy fia csatlakozzon a NERV nevű szervezethez, hogy a várost, s ezzel együtt a világot megmentse az angyalok támadásától. Egyetlen fegyver ugyanis ellenük az Evangelion nevezetű humanoid robot, amit azonban rejtélyes okból csak 14 év körüli gyerekek vezethetnek. Shinji és társa, a különc Ayanami Rei az emberiség utolsó reménye ebben a csatában.

A film megítélése esetemben nehéz. Ha kizárok minden más Evangelion-élményemet (és értékelésemnél ezt tettem), akkor azt mondhatom, hogy egy elsőosztályú; látványilag, történetileg és a szereplők jellemének szemponjából is részletesen és gyönyörűen kidolgozott filmmel van dolgunk, aminek műfaji behatárolása is nehézkes, mert bár akciófilmként, science-fictionként is megállja a helyét, legfőképp mégis pszichológiai szempontból érdekes: a szereplők jelleme aprólékosan kidolgozott, s maga az egész film is Shinji jellemfejlődésére épül.

Sajnálatos módon azonban biztos nem egyedül vagyok azokkal, akik akármennyire is szeretik az Evangeliont, kicsit már unalmasnak találják az újra és újra átdolgozott történetet. Bár ez esetben azért új jeleneteket is tartalmaz a film, alapjában véve mégis a sorozatra támaszkodik. Csak sejteni lehet, hogy a későbbiekben azért a történet jobban el fog szakadni a sorozat cselekményétől. Erre utalhat az angyalok eltérő „számozása”, valamit Kaworu megjelenése, akire egyébként is nagyobb hangsúlyt fektettek már a sorozat után készült mangában is.
Hogy mit hoz a jövő, arra még várni kell egy kicsit. Az biztos, hogy egy gyönyörű filmmel gazdagodik az ember, ha megnézi, de ettől még felmerül a kérdés, hogy vajon hány remake-je lesz még ennek a kultusz-sorozatnak, és mikor jutunk el addig a pontig, amikor már mindenkinek elege lesz az újra- és újra elővett jelenetekből/szövegekből. Arról nem beszélve, hogy a folyamatosan felújított látvány kicsit ront az „eredeti sorozaton”, hiszen annak újranézése közben akarva-akaratlanul is eszébe jut az embernek: „Jé, a Rebuild-ban sokkal jobban néz ki a 3D-sen forgó-pörgő angyal...”

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés